Ezt a diagnózist nagyon gyakan - és sokszor tévesen- kapják páciensek. Fontosnak tartom, hogy a blog olvasói megismerkedjenek a lényegével, tüneteivel, a kezelés módjával.
A betegség lényege az, hogy a serdülés során egy vagy több csigolya deformálódik (előre ék alakban megkeskenyedik) a háti és/vagy az ágyéki szakaszon.
A Scheuermann kórt egy dán ortopéd orvosról, Holger Werfel Scheuermann-ról nevezték el, aki meglátta, hogy a betegség lényege a csigolyák ék alakú megkeskenyedése.
Előfordulása elég gyakori:
A serdülők 1-8% -át érinti, fiúknál kétszer gyakoribb, mint lányoknál.
A betegség pontos oka nem ismert. Genetikus hátterét tekintve autoszomális domináns öröklésmenetet tételeznek fel. Maga a Scheuermann kór serdülőkori csontosodási zavarnak tekinthető, melynek során a csont-porc határán elhelyezkedő un. véglemezek collagén összetétele megváltozik és ez ék alakú csigolyák kialakulásához vezet az érintett régióban. Az ék alakú csigolyákra pedig fokozott terhelés hárul, ami további romláshoz vezethet.
Serdülőkorban a fájdalom forrása ebben a betegségben elsősorban az érintett szakasz hátizomzatát érinti, melyre túlzott terhelés illetve feszülés hárul és ez kifáradásos fájdalomhoz vezet. A nyaki és ágyéki szakaszon jelentkező fájdalmak un. kompenzáló jellegűek. Felnőtt korban másodlagosan kopásos jelenségek keletkeznek az érintett csigolyákon és porckorongokon, ami szintén fájdalomhoz vezethet.
A pontos diagnózis felállításához rtg. vizsgálat elengedhetetlen. Nagyon fontos, hogy csak a diagnosztikus kritériumok mindegyikének teljesülése esetén állíthatjuk, hogy Scheuermann betegséggel van dolgunk.
1. ábra
Az ábrán látható a betegség lényege és röntgenen való megjelenése is.
Diagnosztikus kritériumok:
- Fokozott háti görbület (Kyphosis)
- Zárólemez egyenetlenség az érintett csigolyákon
- A csigolyák ék alakú megkeskenyedése (Több, mint 5 fok)
- Porcrés beszűkülés
A betegség esetén gyakran találkozunk un. Schmorl csomóval, ami a porckorong egy darabjának zárólemez alá történő türemkedését jelenti. Ez önmagában panaszt nem okoz, ártalmatlan jelenség. Sokan (orvosok is) a Scheuermann kór biztos jeleként értelmezik, pedig nem kritériuma a betegségnek.
Klinikai tünetek:
A betegség jelei általában tinédzser korban jelentkeznek. A családot vagy a látható deformitás vagy pedig háti-ágyéki gerincfájdalom viszi orvoshoz. (ld. 2. ábra)
2. ábra
Schauermann kór esetében megfigyelhető deformitások
Az esetek zömében a fájdalom forrása - mint már láttuk - a gyengült, de túlterhelt izomzat. Súlyos esetben (extrém görbületeknél) gerincvelői tünetek is jelentkezhetnek.Ezek zsibbadásból, alsó végtagi gyengeségből, esetleg vizelet-tartási rendellenességből állhatnak. Ilyen esetekben előfordulhat, hogy a következményes mellkasdeformitások miatt beszűkült légzésfunkció jelentkezhet.
Diagnosztika
A diagnózis az esetek döntő többségében egyszerű háti-ágyéki gerinc felvételekkel felállítható. Amennyiben kétséges az eredmény, kiegészítésként MR felvétel javasolt, melyen egyértelműen láthatóak a zárólemez és a porcrés deformitásai. A betegség mértékét a rtg alapján az orvos Cobb fokokban határozza meg, ami a gerincszakasz görbületének mértékét jelöli. A későbbiekben a kezelést ez az érték határozza meg.
3. ábra
A görbület meghatározása Cobb fokokban történik
Kórlefolyás
A betegség lefolyása az esetek zömében jóindulatú és nyom nélkül, esetleg alig látható deformitással gyógyul. Gyakori, hogy a felnőtt korban más miatt készült rtg. felvételen észleli az orvos a betegség serdülőkori lezajlását. Az orvos feladata az időszakos rtg. vizsgálatok végzése annak érdekében, hogy a betegség előrehaladását vagy gyógyulását észlelni tudjuk. Általában fél évente kontrolláljuk a pácienst, ilyenkor rtg. vizsgálat is történik.
Kezelés
Az esetek döntő többségében a Schauermann kór kezelése konzervatív, műtéti beavatkozásra csak kívételes esetekben kerül sor. A terápia alapját a deformitás Cobb fokokban mért értéke határozza meg.
1. 45 fokos görbület alatt hátizomerősítést és gyógytornát javasolunk a betegnek. Olyan sportágat ajánlunk, ami intenzív hátizomerősítéssel jár. Nagyon fontos, hogy ilyen esetekben nem tiltom el a pácienseket a sportolástól és az iskolai testnevelés alól sem minden esetben mentem fel.
2. 45 fok felett már súlyosabb a helyzet. Ilyenkor műanyag fűzőt hord a beteg a csontérés befejeződéséig (lányoknál 14, fiuknál 16 év általában). Iskolai testnevelés helyett gyógytornára jár. A sportolás engedélyezése egyéni megítélést igényel.
3. 75 fok felett leginkább műtét javasolt, mely csökkenti a görbület mértékét és nem engedi romlani a görbületet. A beavatkozás lényege a görbület korrekciója, illetve az elért állapot megtartása. (ld. ábra).
4. ábra
80 fokról 40-re csökkent görbület képe műtét után
Összefoglalva az eddigieket elmondható, hogy a Scheuermann kór jóindulatú betegség, az esetek többségében hátizomerősítéssel illetve gyógytornával meggyógyítható.