Jelen szótár fejlesztését azért kezdtük meg, hogy honlapunkra látogató betegeink jobban megértsék a leletükön megjelenő idegen szavakat. A szótár állandó fejlesztés alatt áll, szócikk-javaslataikat illetve kritikai észrevételeiket köszönettel vesszük az info@doctorfit.hu e-mail címen.

arachnoidea: pókhálóhártya, a gerinc idegi elemeit védő
külső, legvékonyabb hártya

arachnitis: pókhálóhártya gyulladás, mely általában műtét utáni steril gyulladást vagy irritációt jelent

Bechterew kór: Latin neve spondylitis ankylopoetica. Autoimmun, szisztémás (az egész szervezetet érintő) gyulladásos reumatológiai betegség. Leggyakrabban a sacroiliacalis izület, gerinc, nagyizületek (csípő, térd, váll) érintettek. Az ábrán Bechterew kórban szenvedő férfi tipusos testtartása látható.

cervicalis: nyaki

Decompressio: A compressio okának megszüntetése.

discitis: porckorong-gyulladás

discus: porckorong

discus hernia: porckorong-sérv. Az ábrákon az látható, hogy a kitüremkedett porckorong darab nyomja a kilépő ideggyököt.

discus prolapsus: a porckorong jelentős előboltosulása

discus protrusio: porckorong előboltosulás, mértéke enyhétől a súlyosig terjed.

dura: kemény agyhártya, az idegi elemek belső, legerősebb burka

durazsák: az ágyéki szakaszon már nincs gerincvelő, itt a durán belül ideggyökök futnak. Ezt a burkolatot nevezik durazsáknak.

durazsák compressio: benyomat a durazsákon,
általában porckorong sérv okozza

Failed back syndroma: Olyan gerincműtét utáni állapot, mely után súlyos panaszok maradtak vissza és a műtét nem érte el célját. Általában komoly krónikus panaszok kísérik.

Haemangioma: Jóindulatú érburjánzás a csigolyatesten belül. Nem daganat, az esetek döntő többségében kezelést nem igényel.

Ischiadicus (nervus): ülőideg

Kyphosis: A gerinc görbülete a háti szakaszon,
mely a háti gerinc "domborulatát" okozza.

Kyphoplastica: Az összeroppant csigolya feltöltése valamilyen anyaggal (csontcementtel vagy saját csonttal) annak érdekében, hogy az visszanyerje eredeti ellenállóképességét.

Lordosis: A gerinc nyaki és ágyéki görbülete. Megléte normális. A lordosis fokozódása vagy ellapulása lehet kóros.

NSAID (Non steroid anti-inflammatory drug): Magyarul szteroidot nem tartalmazó gyulladáscsökkentő gyógyszer. (pl.Algopyrin, Algoflex, Cataflam, Feldene, stb...)

spondylolisthesis: csigolyacsuszamlás (ld. ábra) A IV. ágyéki csigolya elcsúszott az V. felett kb. ź csontszélességnyit.

Spondylolisis: Ivszakadás a csigolya meghatározott részén.(pars interarticulais) Csigolyacsuszamlás nincs. Az első rajz az ívszakadás tipusos helyét mutatja be, a második pedig egy csigolyacsuszamlást demonstrál.

Spondylosis: Ez a kifejezés a kopásos (degeneratív) gerincbetegséget takarja.
A porckorong kopása miatt felrakódások keletkeznek a csigolyákon, melyek nyomhatják a kilépő ideggyököket. (ld. ábra)

paresis: részleges bénulás (végtag vagy izom-izomcsoport)

plegia: teljes bénulás (végtag vagy izom-izomcsoport)

Postlaminectomiás sy.: Ld. Failed back sy.

Scheuermann kór: Általában serdülőkori gerincelváltozás, mely a csigolyák véglemezeinek helyenkénti beroppanásából és az érintett szegmentum előrehajlásából (kyphosis) áll. (ld. még Schmorl hernia)

scoliosis: A gerincoszlop oldalirányú elcsavarodása, magyarul gerincferdülés.
Az ábrán a háti és ágyéki szakaszon egyaránt jelentkező közepes fokú gerincferdülés látható.

Schmorl hernia: A csigolya zárólemezének benyomata (nem porckorongsérv!)

radix, radicularis: ideggyök, ideggyöki

Torsio: csavarodás

MORA: A MORA állapotfelmérés, diagnosztika és terápiaMéréseink során közvetlen módon, a páciens szervezetéről elvezetett elektromágneses információkat dolgozzuk fel és értékeljük. Segítségükkel a szervezet működésre vonatkozó eltéréseket meghatározhatjuk.

Acidosis, savasodás: Ha savtúltengés lép fel a szervezetben a salakanyagok ún. felezési ideje 14 napról akár 1 évre is meghosszabbodhat.

Ha a sejtek anyagcseréje gátolt szervi elváltozások léphetnek fel és károsodik az immunrendszer is, ami immunológiai problémák formájában jelentkezik. Megfelelo kezelés (életmódváltás, méregtelenítés) hiányában ördögi körbe kerülhetünk: az alaprendszer fokozódó elsalakosodásával párhuzamosan ún. szöveti oxigénhiány lép fel, emiatt egyes immunsejtek gyulladási hormonokat szabadítanak fel, ezáltal a kapillárisok és a kötoszövet szállítási kapacitása tovább romlik.

Látens szöveti savasodás: Számos anyagcsere-folyamat jár bizonyos savak hirtelen, nagy mennyiségu termelésével. E savmennyiséget a vese nem képes azonnal kiválasztani, ezért átmenetileg a kötoszövetben tárolódik. A nyugalmi idoszakokban azután e "raktározott" savak is eljutnak a vesébe és kiválasztásra kerülnek.

Elektroszmog: Az elektroszmog a mindennapok folyamán ránk ható, bennünket körülvevő elektromágneses sugárzások együttese, mely természetes (pl.villámlás, Föld mágneses tere) és mesterséges (nagyfeszültségu vezetékek, elektromos berendzések) forrásokból származik. Az elektroszmog egészségkárosító hatásai: alvászavarok, fejfájás, krónikus kimerültség érzése, mozgásszervi panaszok, gyengülő immunrendszer és allergiás megbetegedések, pszihés zavarok, magas vérnyomás, szívritmus zavarok, valamint fokozott kockázati tényező rákos és leukémiás megbetegedéseknél. 

Immunrendszer: Az immunrendszer védi a szervezetet a veszélyes "betolakodóktól", mint pl. a baktériumok, gombák, vírusok és más káros anyagok. Az immunrendszer kifogástalan működése nagyrészt a nyirokérrendszertől függ. Testünket a vérpályákhoz hasonlóan, finom nyirokerek rendszere hálózza be. Ezek is felelősek a méreganyagok lebontásáért és elszállításáért a szervezetben. Naponta 2-4 liter felesleges víz, fehérje, elhalt sejt, idegentest és zsír kerül kivezetésre a kötőszövetből. Amennyiben a nyirokérrendszer jól működik, a betegséget kiváltó kórokozók is könnyen felismerhetővé válnak és hamar ártalmatlanná tehetők. Kétféle védekező mechanizmusra képes: vagy általános védelmi, vagy egyedi és kizárólag egy bizonyos antigén ellen. Az életünk során különféle fertőzésekkel találkozva immunis védelmet alakít ki ellenük külön-külön.

Autoimmun folyamatok: Autoimmunitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az immunrendszer a szervezet saját alkotóelemeit "idegen testnek" érzékeli, és elpusztításukra törekszik. Az elpusztítandó alkotóelemek (antigének) általában fehérjék vagy poliszacharidok, melyek a sejtek felszínén vagy annak belsejében találhatók. Az immunreakció során gyulladás alakul ki az érintett szövetben, és idővel a fehérjét szintetizáló sejtek, illetve a sejtek által alkotott szövet is károsodhat, végső esetben el is pusztulhat. Az autoimmun betegség gyűjtőfogalom, amelybe különböző betegségek tartoznak, a fenti reakció azonban mindegyikre jellemző.

Dysbiosis: A diszbiózis, vagy diszbakteriózis az emberrel szimbiózisban élő baktériumok abnormális állapota nem csupán a bélben,  hanem a hüvelyben vagy a bőrön is. A diszbiózis oka általában a patogén baktériumok, gombák, vagy paraziták túlzott elszaporodása. A nemspecifikus védekező rendszer és az általános egészségi állapot szoros kapcsolatban van a mikroflóra aktivitásával. Az ún. normális mikroflóra tagjai  általában a felső légutakban, a belekben és a bőrön élnek, megvédik a szervezetet a patogén, valamint a feltételes patogén mikroorganizmusok behatolásától.

Ételallergia: Az ételallergia egy jellegzetes immunreakciót vált ki a testben. Különböző tesztek segítségével lehet diagnosztizálni. Az immunreakció a szervezet reakciója a testbe belépő idegen molekulákkal szemben; normál esetben a test védelmére szolgál. Ételallergia esetén is lehet a reakció heves, és olyan élelmiszerek váltják ki, melyek a legtöbb emberre semmilyen kedvezőtlen hatást nem gyakorolnak. A kedvezőtlen hatás azonnal  jelentkezik, legtöbb esetben az ajkakon, az emésztőrendszerben, a légzőrendszerben vagy a bőrön.

Táplálékintolerancia: b-D-Galaktopiranozil-(1 4)-a-D-glükopiranóz [b-D-Galp-(1 4)-a-D-Glcp] or 4-O-b-D-galaktopiranozil-a-D-glükopiranóz (triviális név: a-laktóz, nem a-D-laktóz)

A táplálékintolerancia egy tünetegyüttes, melyet bizonyos étel, vagy annak összetevője vált ki. Okozhatja pl. a laktóz. Nem érinti az immunrendszert. A reakciót az étel, vagy összetevőjének felszívódási zavara, válthatja ki, illetve más esetben a szervezet nem képes megemészteni az adott élelmiszert, vagy annak összetevőt.

A laktóz intoleranciában szenvedők szervezetében laktáz enzim teljesen, vagy részlegesen hiányzik. Ez az enzim a tejben található tejcukor (laktóz) lebontásáért felelős. A laktóz intolerancia a világon a legelterjedtebb, a felnőtt lakosság mintegy 14 százalékát érinti.

Néhányan olyan adalékanyaggal szemben mutatnak intoleranciát, mint az ízfokozók, vagy tartósítószerek. Az élelmiszer intolerancia tünetei széles skálán mozognak, s egyénenként különbözőek lehetnek, így sokszor nehéz megállapítani melyik reakciót, mely összetevő váltja ki. Az élelmiszer intolerancia tünete könnyen összekeverhető az ételallergia tüneteivel. Fontos szakember segítségét kérni, hogy a tünetek megszűnjenek.

Anafilixiás sokk: Az anafilaxia egy extrém allergiás reakció, mely az egész testre hatással van, akár néhány perccel az allergénnel való érintkezést követően jelentkezhet. Okozhatja pl. rovarcsípés, étel, vagy annak összetevője egyaránt. Tüneteként jelentkezhet viszketés, kiütés, hasmenés, szédülés, gégeduzzanat. A reakciósor végső fázisa az anafilaxiás sokk, mely a hörgőgörcs, a vérnyomásesés miatt halálos is lehet, így a betegnek minél hamarabb orvosi segítségre van szüksége.

Helicobacter pylori: A Helicobacter pylori gyomorgyulladást és fekélyt okozó baktérium, ami sok embernél nem okoz megbetegedést, de van, aki fekélyt kaphat tőle. A  Helicobacter pylori baktériummal az emberek több mint a fele fertőzött. Fertőzött ételekkel és vízzel terjed. A fertőzöttek egyhatodának lesz gyomor-, vagy nyombélfekélye. Ez nem egy olyan fertőzés, amilyennek a "klasszikus" fertőző betegséget elképzelik. Tehát nem kell tartani a fertőződéstől. A baktérium végül is velünk együtt él, anélkül, hogy betegséget okozna, és ismeretlen okból egyeseknél "túlnőve" gyomorfekély kialakulásához vezethet, de ehhez több egyéb tényező együttállása is szükséges. A gyermekkorban történő fertőzés létrejötte és a kórkép kialakulása között több évtized is eltelik és korántsem minden baktériumhordozó betegedik meg élete során. A peptikus gyomorfekélyt napjainkban fertőző betegségnek tekintjük, mely hatékony kúra segítségével gyógyítható.

Crohn-betegség: A Crohn-betegség (ejtsd: Krón-betegség) a bél rohamokban jelentkező, krónikus gyulladása. Jellemzően a vékonybél utolsó szakaszának és a vastagbélnek a gyulladása, de a szájüregtől a végbélnyílásig a tápcsatorna bármely szakaszán előfordulhat. A gyulladás a bél több, egymástól elkülönült szakaszát érinti, szegmentálisan jelentkezik. Az érintett területeken viszont nemcsak a nyálkahártya, de az egész bélfal, annak valamennyi rétege gyulladt. A Crohn-betegség főként fiatal felnőtt korban (14-24 éves kor között) jelentkezik, de előfordulhat gyermekeknél is. Az esetek kb. harmada 20 éves kor előtt kezdődik. Gyakorisága férfiaknál és nőknél azonos, a lakosság mintegy 0,18%-át sújtja. A családi halmozódást éppúgy megfigyelték, mint az etnikai hovatartozás szerepét. A fehérbőrűek között kétszer annyi beteg van, mint a színesbőrűknél. Az utóbbi évtizedekben egyre több a felfedezett beteg.

Diverticulosis: A diverticulosis lényege a vastagbélnyálkahártya tasakszerű kitüremkedése, az izomrostokon keresztül a vastagbél külső felszínéig. A diverticulosis megjelenésében lehet, hogy csak a vastagbél bizonyos részén jelentkezik, de érintheti az egész vastagbelet is. A vastagbélnek ez a szerzett elváltozása az esetek többségében panaszt nem okoz, súlyosabb formája gyógyszeres kezelést igényel. Szövődmények jelentkezése esetén a műtéti beavatkozás sem lehet elkerülhetetlen.

Colitis ulcerosa: A colitis ulcerosa (másképpen fekélyes vastagbélgyulladás, kolitisz) a vastagbél krónikus gyulladásos betegsége. Hosszanti kiterjedésben a betegség mindig a végbél felől indul és különböző magasságig összefüggően érinti a vastagbelet. Amennyiben csak a végbél betegszik meg, a diagnózis proctitis. Kiterjedtebb kórforma a szigmabelet és a vastagbél leszálló szárát is érintő baloldali colitis. A legsúlyosabb betegségforma az egész vastagbelet érintő pancolitis (pan=egész). A betegség folyamán a kiterjedés változhat.

Candidiasis: A candidiasis lehet súlyos szisztémás betegség, mely megfelelő hajlamosító tényezők esetén, illetve bizonyos klinikai szituációkban alakul ki. Emellett a candidák számos, a bőrt és bőrfüggeléket, valamint a nyálkahártyákat érintő felületes mycosist okoznak. A candidiasis ezen formái felismerhetők, diagnosztikájuk és terápiájuk jól ismert. Az alternatív medicina azonban egy olyan kórformáról beszél, melyet szerteágazó panaszok, rosszul meghatározott tünetek jellemeznek. A hagyományos mikrobiológiai diagnosztikának nincs különösebb jelentosége ennek a kórképnek felismerésében. A szisztémás candidiasis ezen formájának létezését tudományos vizsgálat nem bizonyítja.

Probiotikum: A probiotikumok élő mikroorganizmusokat tartalmazó készítmények, amelyek orális adagolást követően kedvező hatást fejtenek ki a gazdaszervezetre a béltraktus mikrobiológiai egyensúlyának helyreállításával. A normális bakteriális flóra szerepet játszik a patogénekkel szembeni kolonizációs rezisztencia kialakulásában, a bél-mucosa barrier épségének fenntartásában és immunmoduláns hatású. A probiotikumok szerepet játszanak az antibiotikumok okozta hasmenés, az utazók hasmenése, az irritábilis bél szindróma, az ismeretlen eredetű gyulladásos bélbetegségek, a Helicobacter pylori-fertozés és a hepaticus encephalopathia megelőzésében és kezelésében.

Köszvény: A köszvény ismétlődő rohamokban jelentkező, fájdalmas izületi gyulladás (ún. arthritis), melynek oka a nátrium-urát kristályok lerakódása. A kristályok akkor halmozódnak fel az izületben, ha a vérben mérsékelten jelenlévő húgysav szintje megemelkedik. Általában középkorú férfiakat és változókor után lévő nőket érint. Súlyosabb formái 30 éves kor alatt kezdődnek, az esetek zömében ilyenkor az enzimrendszer valamely örökletes betegsége áll a háttérben. A betegség hosszabb fennállása után a folyamat idültté válhat, és izületi torzulást okozhat. A köszvényes betegek 10-20%-ánál vesekövek kialakulásával is lehet számolni.

Reuma: A reuma szó a görög "rheo" (folyik) szóból ered. Reumás betegségeknek nevezzük azokat a belgyógyászati jellegű mozgásszervrendszeri betegségeket, amelyek vezető tünete a mozgásszervek területére lokalizálódó, hullámzó intenzitású fájdalom. Jobbára ízületi és lágyrészduzzanattal, valamint ezek következtében az érintett testrészek tartási rendellenességével, mozgáskorlátozottságával, deformitásával jár.

Bechterew-kór: A Bechterew-kór idült gyulladásos jellegű izületi betegség. Férfiaknál tízszer gyakrabban fordul elő, mint nőknél. Már fiatalkorban, 20-40 évesen elkezdődhet és súlyos esetben munkaképtelenné teheti a beteget. A kezdeti panaszok kezelésre megszűnnek, de egyre rövidebb időközönként kiújulnak, több ízületre terjednek ki, és főleg a gerincre összpontosulnak. A beteg mozgása korlátozott. A végső állapotában a csigolyák közötti izületekben nincs mozgás, a csigolyákat összekötő szalagok elmeszesednek, a gerinc merevvé válik, a beteg görnyedt testtartást vesz fel. Bordái sem mozognak jól, ezért aprókat lélegzik. Rendszeres orvosi ellenőrzéssel, illetve ismételt gyógykezeléssel a folyamat előrehaladása lelassítható, vagy megállítható.

Mononucleosis infectiosa: Az Epstein-Barr-vírus (EBV) többféle betegségért, többek között a mononukleózis infekciózáért felelős. Az EBV-fertőzés nagyon elterjedt. Magyarországon az 5 éves gyermekek mintegy 70%-ának és a felnőttek körülbelül 95%-ának volt korábban EBV fertőzése. A legtöbb ilyen fertőzés tünetei hasonlóak a megfázáséihoz vagy más vírusfertőzéséihez. Néha azonban a tizenévesekben és fiatal felnőttekben más és súlyosabb tünetekkel jelentkezik az EBV-fertőzés. E kórképet nevezzük mononukleózis infekciózának vagy mirigyláznak. Latin nevét a véráramban nagy számban megjelenő egymagvú (mononukleáris) fehérvérsejtekről kapta. A tizenévesek és a fiatal felnőttek a mononukleózis infekciózát többnyire EBV-fertőzött személlyel való csókolózás vagy más bensőséges kapcsolat révén kapják el.

Lyme-kór: A Lyme-kór a Borrelia burgdorferi nevű baktérium által okozott megbetegedés, amelyet e kórokozóval fertőzött kullancsok (Ixodes ricinus) terjesztenek. Nevét a Connecticut állambeli Lyme városáról kapta, ahol 1976-ban leírták (noha már a 20. század elejéről vannak leírásaink a tünetekről), a baktériumot pedig Willy Burgdorferről nevezték el, aki 1982-ben kullancsokból izolálta azt.

Asthma bronchiale: A légutak (hörgők) nyálkahártyájának krónikus gyulladása a jelenleg ismert legfontosabb elváltozás. A gyulladást a nyálkahártyában nagyobb számban jelenlévő fehérvérsejtek (elsősorban eosinofilok, de makrofágok és neutrofilek is), hízósejtek tartják fenn számos gyulladásos mediátort termelve. Ezek közül a hisztamin, és az interleukinok a legismertebbek. A tartós gyulladás a hörgők falának átalakulásához, károsodásához vezet hosszútávon, amit az orvosi nyelv remodellingnek nevez. E folyamat során az asztmára jellegzetes időleges (reverzíbilis) hörgőszűkület fokozatosan tartós, maradandó szűkületté alakul. A tartós gyulladás a szöveti károsodás mellett valószínűleg oka a légutak kóros túlérzékenységének (hyperreaktivitás) is. Ez azt jelenti, hogy a hörgök, különböző hatásokra például: allergének, hideg levegő, cigarettafüst, vírus) gyors beszűküléssel reagálnak.Asztmás roham, rosszullét alkalmával a kislégutak beszűkülnek. A szűkületet a légutakat (hörgőket) bélelő nyálkahártya duzzanata, a fokozott váladéktermelés és a hörgök falában lévő simaizmok összehúzódása okozza. A légutak szűkülete elsősorban a kilégzést nehezíti, mivel kilégzéskor nő a mellkasban a nyomás és a beszűkült kislégutak jóval előbb elzáródnak. E miatt a tüdőben több levegő marad a kilégzés végén a mellkast mintegy felfújt állapotban tartva. Mindez a gázcsere romlásához vezet eleinte oxigénhiányt, súlyosabb esetben a széndioxid leadás csökkenését is okozva.

Migrén: A migrénes fejfájás a vaszkuláris (ér-eredetű) fejfájások közül a leggyakoribb. Az agyban levő erek átmérőjének gyors változásával hozták összefüggésbe és a szerotonin nevű ingerületátvivő anyag kibocsátása is feltételezhetően szerepet játszik a migrénes roham kialakulásában. A migrénesek nagy százaléka tekinti magát abszolút cselekvőképtelennek a migrénes roham - mely kontrollálhatatlan - idején. Ez persze érthető, főként annak ismeretében, hogy a rohamot a fizikai megterhelés rontja. A tünetek változóak, de általában súlyosak: A fájdalom néha az egész fejre kiterjed, egyoldali lüktető fejfájással, gyakran hányingerrel, esetleg hányással jár - a látászavar is gyakori, és az arc viszketése vagy zsibbadása, fény és hang érzékenység is előfordulhat. A migrénes ember sápadt is lehet és fázhat is.

Hyperthyreosis: Trijód-tironin, T3  Hyperthyreosisnak nevezzük azt az állapotot, amikor túl sok pajzsmirigy-hormon termelődik. A vérben emelkedett T4 és T3 koncentrációkat látni, a TSH-szint ennek megfelelően alacsony. A betegség különböző okokból alakulhat ki, a két legfontosabb kiváltó ok: Basedow-kór: egy autoimmun betegség, melyet a TSH receptora ellen termelt auto-antitest okoz. A TSH receptor a hozzá kötött antitest hatására folyamatosan aktív és szünet nélkül serkenti a pajzsmirigy-hormonok termelését és felszabadulását. Autonóm adenóma: a betegséget a TSH receptorok mutációja okozza. A receptornak nincs többé szüksége TSH-ra, hogy stimulálódjon. Folyamatosan aktív állapotban van és szünet nélkül serkenti a pajzsmirigy-hormonok felszabadulását. A pajzsmirigysejtek függetlenné (autonóm) válnak a centrális TSH negatív visszacsatolástól. Az autonóm sejtek, az ún. "göbök" kialakulását jódhiány gyorsítja.

Hypothyreosis: Tiroxin, T4 Hypothyreosisnak nevezzük azt az állapotot, amikor túl kevés, vagy semennyi pajzsmirigy-hormon sem termelődik. A vérben csökkent T4 és T3 koncentrációkat látni, a TSH-szint ennek megfelelően magas. A betegség különböző okokból alakulhat ki: primér: leggyakrabban a Hashimoto-thyreoiditis, egy autoimmun betegség következtében, iatrogén: a pajzsmirigy eltávolítása vagy radiojódterápia után (például Basedow-kór vagy autonóm adenóma kezelése), szekundér forma (igen ritka: a hipofízis elégtelensége és a csökkent TSH-termelés következtében), terciér forma (még ritkább: a hipothalamus elégtelensége következtében).

Koleszterin: Koleszterin képlete. A koleszterin egy ún. szteránvázas vegyület, amely a szervezet egyik fontos zsír jellegű alkotóeleme. Részben az állati eredetű táplálékokkal (tojás, zsíros húsok, tejtermékek, zsírok) vesszük magunkhoz, részben a májban termelődik. Több fontos hormon, így a szteroidok és a nemi hormonok előanyaga.

Normális körülmények között az összkoleszterin szintje a vérben 5,2 mmol/l alatt van. A vérkeringésben két különböző koleszterinszállító anyag létezik: a "rossz"LDL- szállító a koleszterint a májból a szervezetbe szállítja, a "jó" HDL-szállító a fölösleges koleszterint visszaviszi ehhez az "átrakóhelyhez", majd a májon és a beleken keresztül történik a koleszterin kiválasztása. Ha túl sok LDL van úton a vérkeringésben, a vele együtt "közlekedő" "rossz" koleszterin lerakódik az erekben. Ennek az esélye különösen akkor magas, amikor az LDL- szállító az oxidációs folyamatban megsérül, azaz eloxidálódik, ugyanis a sérült LDL-szállítók mégkönnyebben megtapadnak az erekben, és nem kerülnek vissza a májba.

DHEA: DHEA Teljes nevén dehidro-epiandrosteron. Az emberi szervezetben is termelődő úgynevezett prohormon, amelyet a vesék felett elhelyezkedő belső elválasztású mirigy, a mellékvese választ ki. Termelődése az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken, csúcsmennyiségét 20-30 éves kor között éri el, 75 év felett ennek az értéknek mindössze körülbelül 10%-a termelődik. A férfiak szervezetében tesztoszteronná, a nőkében pedig főleg ösztrogénné és progeszteronná alakul át. Táplálék-kiegészítőként szedve hatása általában közérzetjavító, növeli az energiaszintet. Melléhatása lehet a túlzott férfi nemi hormonszint növekedése, amely hajhullást, fokozott szőrnövekedést eredményezhet.

Akupunktúra - a hagyományos kínai orvoslás egyik eszköze, mellyel az orvos a szervezet felborult egyensúlyi állapotának helyreállítására törekszik a megfelelő akupunktúrás pontok tű általi ingerlésével

QI - a testben a meridiánnak nevezett csatornákon keringő energia, mely többek között a szervezet védelmét, a különböző szervek táplálását, a test megfelelő hőmérsékletét, a növekedést stb. biztosítja

QI érzés - mikor az akupunktúrás tű elkezdi stimulálni az akupunktúrás pontot, ez egy jellegzetes érzéssel jár, mely leggyakrabban tompa feszítés, de lehet sugárzó, bizsergő vagy forróság érzés is

MOXA - ezzel a parázsló gyógynövényrúddal melegíti a különböző akupunktúrás pontokat, területeket a hagyományos kínai orvos, hogy megszüntesse a hideg felhalmozódást, segítse a keringést vagy erősítse a legyengült szervezetet

Köpöly - a köpölyözés során vákuumot tartalmazó üveggömbök kerülnek a testfelszínre, melyek a felületes szövetek mikrokeringésére hatnak, segítik az ártó eltávolítását az adott területről. Gyakran használatos izületi és izomproblémáknál, mozgásszervi panaszok okozta fájdalomnál, légúti megbetegedések esetén

YIN-YANG - a Yin és Yang egymással ellentétes, de mindig viszonylagos fogalmak, ugyanannak a dolognak a két oldala. Egymást kiegészítői, egymás nélkül értelmüket vesztik. Mikor a szervezetünk egyensúlyban van, a Yin és Yang harmonikus, nincs megbetegedés, probléma.


HAGYOMÁNYOS KÍNAI ORVOSLÁS
A hagyományos kínai gyógyászat olyan természetes gyógymódok alkalmazásával orvosolja a legkülönbözőbb betegségeket, melyek nincsenek ártalmas mellékhatással a szervezetre. Holisztikus szemlélete miatt alkalmas arra, hogy a betegségek okát szüntesse meg, ne csak a tüneteket kezelje, mely igen gyakran fordul elő a nyugati orvoslásban. Az embert, mint egészet vizsgálja, beleillesztve és nem izolálva azt a környezetétől, így mindig mindent egybefüggő rendszerben lát. Ez a bonyolult és összetett rendszer néhány igen egyszerű alapszabályra épül, mint például a yin és yang elmélet, az öt elem elmélet stb . . .  Ezen ismereteket és a diagnózis alapelveit használva a kínai orvosok a tünetcsoportok alapján sorolják a betegségeket különböző kategóriákba, attól függően, hogy az külső vagy belső, hiány vagy többlet, hideg vagy meleg, yin vagy yang tipusú
Attól függetlenül, hogy a kínai gyógyászat más összefüggésekre fekteti a hangsúlyt, előszeretettel használja a részletek vizsgálatával foglalkozó nyugati orvoslás eszközeit a gyógyítás hatékonyabbá tételéhez, így a diagnózis felállításához gyakran nyúl a különböző leletekhez: lsd. vérkép, EKG, röntgen stb . . .

YIN-YANG
A Yin és Yang elmélete a dualista világnézeten alapul, mely szerint minden dolog létezése két ellenpólusra épül. Nem tudnánk, hogy milyen a meleg, ha nem tapasztalnánk a hideget, nem értelmezhető a sötét fogalma, ha nem létezik a világos stb . . . Vagyis a Yin és Yang egymással ellentétes, de mindig viszonylagos fogalmak, ugyanannak a dolognak a két oldala, egymást kiegészítve, melyek egymás nélkül értelmüket vesztik. Mikor a szervezetünk egyensúlyban van, a Yin és Yang harmonikus, nincs megbetegedés, ellenállunk a kórokozóknak, jókedélyűek és kiegyensúlyozottak vagyunk. Ha ez az egyensúly megbomlik, valamely oldal (Yin vagy Yang) túlsúlyba kerül, akkor megbetegszünk, legyengülünk, az átlagostól eltérő tüneteink lesznek. Általában ezt az egyensúlyt a szervezet képes magától helyreállítani, ha a diszharmónia nem tart sokáig. Ha viszont az egyensúly tartósan megbomlik, a betegség krónikussá válik, a szervezetnek segítségre van szüksége az egyensúly visszaállításához. A kínai orvosok a megfelelő diagnózis felállítása után tudják, hogy a Yin vagy Yang többletet kell csökkenteni, esetleg a kialakult hiányt pótolni.

A YIN ÉS YANG KAPCSOLATA
A Yin és Yang elmélet egyik legfontosabb eleme a mozgás. Ez sosem egy mozdulatlan rendszer, mindig mozgásban van időben és térben egyaránt. Napszaktól és évszaktól is függ például, hogy a két pólus közül melyik az aktívabb. A Yin oldalhoz soroljuk a passzív, csendes, belső, lent lévő (Föld), hideg, nedves, sötét, anyagi (matéria) tulajdonságokat, a Yanghoz pedig az aktív, hangos, külső, fent lévő (Ég), meleg, száraz, világos, funkciós (energia) tulajdonságokat.  Így azonnal érthetővé válik, hogy a nappali, aktív időszak miért a Yang kiteljesedése, és az éjszakai, passzív a Yiné. Délben van a Yang a maximumán, és éjfélkor ugyanez történik a Yinnel. E két időpont között az átfordulás fokozatosan megy végbe. Mozgásuk összhangját négy alapszabály határozza meg:


1. Fogyásuk és növekedésük mindig összhangban van. Miközben a Yang nő, a Yin csökken, és fordítva.
2. Kölcsönösen fékezik egymást. Ahogy az egyik oldal egyre nagyobb teret nyer, úgy fogy el a másik. Ha valamilyen külső vagy belső hatásra az egyik oldal legyengül, nem képes megfékezni a másik oldalt, így az kontrollálatlanul nagy teret nyer, és kialakul a betegség.
3. Kölcsönösen egymásba fordulnak. Miután az egyik oldal elérte a maximumát, a másik kezd növekedni, ahogy a keréken lévő két ellentétes oldali pont mozgásában is megfigyelhetjük ezt: egyszer fent, egyszer lent.
4. Egymásban gyökereznek és egymásból táplálkoznak. Amint a szimbólumon is látható, hiába van az egyik oldal a maximumán, akkor is ott van benne egy darab a másik oldalból. Mindig, mindkettő jelen van, csak mindig változó arányban. Amikor a szervezet a totális Yin állapotába kerül, akkor megszűnik az élet, ez a halál állapota.
A taoista felfogás szerint a világon minden e szerint a rendszer szerint működik. A szervezetünk bioritmusa is ezen alapul, az évszakok váltakozása, a betegségek alakulása stb . . .

A QI FELADATAI
A Qi, mely a szervezetünkben folyamatosan kering és életben tart minket, több fontos feladatot lát el. Ezek az élettani funkcióval bíró feladatok a következők: aktivizálás, stabilizálás, melegítés, védekezés, az anyagcsere folyamatok fenntartása.
Az aktivizálás révén fokozottabb működésre serkenti - ha szükséges - az adott szerveket, testrészeket. A fejlődés, növekedés, tanulás is ebbe a kategóriába tartozik. Sőt, a tartalékok felhasználása is, aktivizálása is, melyet a nyugati orvoslás a szimpatikus idegrendszer működésével hoz összefüggésbe.
A stabilizálás ennek a folyamatnak pont az ellentéte, mely a raktárak feltöltésére helyezi a hangsúlyt (paraszimpatikus tevékenység). De a kínai fogalomkör ennél sokkal komplexebb, ebbe a feladatkörbe tartozik a vér, verejték stb. szervezetben való megtartása is, hogy feleslegesen ne veszítsen a szervezet testnedveket és ezzel együtt energiát (qit).
A melegítés egyértelműen a megfelelő testhőmérséklet fenntartására irányul, mely elkerülhetetlen a szervezet homeosztázisának (belső egyensúly) kialakításához. Ezt a feladatot szintén a - vérrel együtt mozgó, keringő - qi látja el.
A védekezés a külső időjárásból fakadó tényezők (hideg, meleg, szél, nedvesség...) és kórokozók elleni védekezést takarja, ezt hívja a nyugati orvoslás immunrendszernek. A védekező (Wei) qi a testfelszín közelében kering periodikusan, és ha megfelelően működik, megakadályozza a külső ártó (káros energia) behatolását.

JING-QI-SHEN
Az emberi szervezet harmonikus működéséhez a következő hármasnak kell egységben, jól szervezetten, egymást kiegészítve és támogatva működnie: a Qinek, a Shennek és a Jingnek.
Ez az energetikai és anyagi egység biztosítja a test és a környezet között fennálló és a szervezet saját egyensúlyát.
A Jing az életesszencia. Ez szolgáltatja az anyagi alapot a szövetek, szervek működéséhez. Két részből áll, egy eredendő, ősi részből, melyet a szülőktől öröklünk, és egy szerzett részből, melyet a táplálék és lélegzés révén veszünk magunkhoz.
Az eredendő rész, mely létünk alapjait szolgáltatja, miután öröklött, befolyással nem nagyon lehetünk rá. Ha szerencsések vagyunk, erőteljes, egészséges alapokkal indulunk, ha kevésbé, akkor mindent meg kell tennünk, hogy minél közelebb kerüljünk az ideális állapothoz.
Viszont a szerzett részre igen nagy hatással lehetünk, hiszen megválaszthatjuk, mit eszünk, iszunk, milyen levegőt szívunk. Az, hogy milyen egészségesen élünk és táplálkozunk, meghatározza, hogy milyen gyorsan fogy el a Jingünk öröklött része, és amíg ezt megfelelően támogatjuk, egészségesek maradhatunk, és hosszú, boldog életre van kilátásunk. Az életesszencia szoros egységben van a Qivel, mely a szervezetünkben áramló életenergia, és a Shennel, mely a szellemi tevékenységünk, vitalitásunk kombinációját takarja . . .

A Qi minden létezőnek az energiája, mely állandó mozgásban, áramlásban, változásban van, mindenhol jelen lévő, bennünk körülöttünk egyaránt. A szervezetben meridiánokon áramlik folyamatosan, behálózva az egész testünket, így biztosítva a kapcsolatot az összes belső szervünk, érrendszerünk, izomzatunk, végtagjaink, csontunk stb. között. Mindennek ez a mozgatórugója, ez biztosítja a fennmaradáshoz szükséges életfolyamatok mennyiségét és minőségét. A testünkben 12 fő meridián alkotja e hálózat alapjait, melyek különböző szervek meridiánjai. Ezek a következők: tüdő, vastagbél, lép, gyomor, máj, epe, vese, húgyhólyag, szív, vékonybél, hármas melegítő, szívburok, vagyis a szív körüli erek, kötőszövet. Ezekről a szervekről, kapcsolataikról és feladataikról majd később több szót ejtünk. A Qi ezeken a meridiánokon meghatározott sorrendben halad végig, irányítva, táplálva, védve minden egyes területet. Mikor a szervezetünkben keringő Qi nem az optimális állapotban leledzik, vagyis túlárad, pang, rendellenesen áramlik, vagy hiányos, akkor rosszul érezzük magunkat, megbetegszünk. Ugyanis ez a harmónia felborulását eredményezi, a Yin Yang egyensúly megszűnik, kialakul valamilyen betegség. 

A Shen az egyik legnehezebben körülírható fogalom a kínai gyógyászatban, mert szűkebb és tágabb értelemben módosul a jelentése.
A szűkebb értelemben vett Shen maga a szellemi működés, a tudat, a gondolkozás. Természetesen a test nélkül ez elképzelhetetlen, viszont a Shen a test ura, ha távozik a testből az meghal,  így harmonikus egységben kell együtt működniük. A Shen a nyugati felfogással ellentétben nem a fejben, hanem a szívben lakik. Túl nagy érzelmi hatás megzavarhatja a szív működését szabályzó Qi áramlását, mely zavaróan hathat a Shen működésére is. Ilyenkor szétszórtak vagyunk, össze-vissza beszélünk stb . . .
A tágabb értelemben vett Shen leginkább a vitalitás szóval magyarázható. Ahogyan mozgunk, beszélünk, állunk, az arckifejezésünk, mind-mind a Shen állapotára utal. Mindenféle életjelenség, melyet egy élőlény produkál, az a Shen műve. A Shen a Qi mozgásában nyilvánul meg. Éppen ezért, ha a Shen erőteljes, jó állapotban van, akkor képes a szervezet megfelelő irányítására, egészségesek maradunk, ellenállunk az ártó tényezőknek, könnyen regenerálódunk stb . . .
Ha a Shen gyengélkedik, az negatív hatással van az egész szervezet működésére, hiszen az irányítás szenved hiányt, emiatt sebezhetőbbé válunk. Ezért fontos, hogy mindent lehetőséget megragadjunk a kiegyensúlyozott, boldog mindennapok megteremtésére.